Személyen belül lezajló hatások, folyamatok:
A befogadás hatékonyságát tekintve rendkívül sok minden múlik azon, hogy milyen hatást, és folyamatot vált ki a befogadó személyében az előadó:
•    Személyisége, megjelenése,
•    Stílusa
•    Mondanivalója.

Gondoljunk pl. a azokra a rossz viccmesélőkre, akik mindig előre bemondják a poénokat, vagy olyan erőltetett  az előadásmódjuk, hogy képtelenség rajta szívből kacagni.

Arról nem is beszélve, hogy mindig ( !) fennáll annak a veszélye, hogy amivel az egyik ember viccelődik, a másik embert az sérti, megdöbbenti, felháborítja, stb.

Gondoljunk pl.  a 2002-es országgyűlési választások kampányidőszakára, amikor családok, és barátok vesztek össze, lakások, és nyaralók váltak baráti búvóhely helyett különböző pártállású lövészárkokká a kiélezett kommunikációs ütközetekben, mert a retorika sem  egyik, sem a másik oldal számára nem volt elfogadható. A hatásuk pedig, a különböző médiumokban való egyidejű, vagy késleltetett kommunikáció folytán megtöbbszöröződött, (multiplikálódott) így felháborított, sőt sokkolt sok szavazót az ellentábor véleménye. így aztán meg sem hallgatták egymást, teljesen elszigetelődtek. Mindig gondolnunk kell tehát arra is, milyen hatásokat váltunk ki mondanivalónkkal a hallgatóságból. A rutinos előadók az arányosság, és jó ritmus kedvéért pontosan megtervezik, mikor szúrjanak mondanivalójukba olyan mondatokat, amin kuncog, s mikor olyant, amin felhorkan a hallgatóság.   

Csoporton belül lezajló folyamatok, hatások:
A fentebb leírtak egy csoporton belül is működnek, pl. egy jól összeszokott munkahelyi stábnak, vagy közösségnek, esetleg tanulócsoportnak közös élményanyaga lehet, amelyről az előadó nem tudhat. Ezért összeszokott csoportok, kialakult közösségek esetében még körültekintőbben kell megválasztani a stílus, és mondanivalót. 


Emocionális folyamatok:
Bizonyos jelenségekkel, történetekkel, személyekkel kapcsolatban érzelmeket, gondolatokat,(lelkiállapotokat) emóciókat táplálunk. Az emóciók lehetnek pozitívak, vagy negatívak. (Pl: vonzalom, gyűlölet, aggodalom, csalódás, pánik, düh, stb. )

Nézzünk megjelenésre példát a prezentációban:  Az emberek, és különösen a nők  többsége elérzékenyül, és pozitív érzelmeket táplál a kisgyermekekkel, idős emberekkel, természettel, állatokkal, különösen állatkölykökkel. Nem véletlenül túloznak a reklámszakemberek, amikor azt állítják: amelyik reklámban kutya, és gyerek van, az fél siker!   

Szolgáltatásokhoz, sőt termékekhez, és cégekhez is köthetők érzelmek, ha elég szemfülesek vagyunk, és jól kiválasztjuk a célcsoportot. Nem igaz, hogy kizárólag csak a  nőkre hatnak csak az emocionális érvek, de az biztos, hogy rájuk könnyebben.


Racionális folyamatok:
Amikor döntéseinket ész-érvek, azaz racionális érvek szerint hozzuk meg, az érvek racionális folyamatokat váltanak ki belőlünk. Pl. Összeadunk, kivonunk, mérlegelünk, átgondolunk, elemzünk. Míg az érzelmekre ható folyamatok a  nőket, a racionális folyamatok a férfiakat kerítik hatalmukba. Racionális érvek, pl: gyorsabb ( számszerűsítve is ), nagyobb, kisebb, olcsóbb, több, jól szervezett, minőségi, jó szevízháttér, alacsony költségek, egyéniség, komfort, stb. Gyakori felhasználási területek : pl: kommunikáció az autópiacon.

Vigyázat! Itt is van bőven emocionális érv, elsősorban a márkaimázs kapcsán, gyakran a szlogenekben:  Pl: „Suzuki, a mi autónk.” , vagy „Auto emocion”. Vagy: „Az újság ír . A vevő vásárol. Az Audi vezet.”